“Melyik eszközzel érhetem el a legtöbb fogyasztót? Miként tudok velük úgy kommunikálni, hogy elfogadjanak? Hitelesnek kéne lennem, de hol, miként tegyem?” Ma erre keressük a választ.

Ahogy ígértem, folytatjuk múltkori gondolatunkat, ahol a fogyasztók attitűdjeit, hozzáállását vizsgáltuk a reklámokkal szemben. Megállapítottuk, hogy nem a legfényesebb. Sőt, kifejezetten olyan szintű elutasításról beszélhetünk, melyet legutoljára 18 évesen kaptam egy Niki nevű lánytól. De nem törtem össze, és Te se tedd, kedves olvasó! Nézzük inkább meg, hogy ha a reklámokkal már nem is érünk annyit, mint régen, mivel érhetjük mégis el a fogyasztónkat! Nincs is más hátra, mint… Vigyázz! Kész! DAG!

Mai irományunkban inkább táptalajt biztosítanék a következő részhez. Most arról beszélek kicsit, hogy adott médiumhoz miként viszonyul a fogyasztó, mennyi idő alatt ért el 1-1 médium sikereket, mire és mikor használja azt a fogyasztó. Főleg az elektronikus, digitális médiumokról lesz ma szó, mivel sajtó már Mátyás idejében is volt, habár nem épp a Népszavát lapozgatta megkoronázása pillanatában a Duna jegén, de a nyomtatott sajtó igen régi gyökerekkel rendelkezik.

Először is nézzük meg, hogy adott médium mennyi idő alatt ért el bizonyos embertömeget. A jobb érzékeltetés kedvéért, ezt az embertömeget most Magyarország lakossága fogja jelképezni, tehát azt vizsgáljuk mennyi idő kellett 10 millió fő eléréséhez. A televízió esetében ez 5 évet vett igénybe, a rádiót vizsgálva 3 év 9 hónap, míg a mobiltelefonnak ehhez 1 év 7 hónap kellett. Az Internet első lépcsőjének, azaz a web 1.0-nak 10 hónap. Majd egy kicsit felgyorsultak a dolgok. Megjelent a web 2.0 melynek lényegi különbsége, hogy kétirányú kommunikációra volt képes, azaz a fogyasztó is tölthetett fel tartalmat. Megjelent a social media, köztük a Youtube. A Youtube-nak egy magyarországnyi ember eléréséhez 24 nap kellett! 2004 februárjában elindult a Facebook világ körüli turnéjára. 31 és fél nap alatt el is érte azt, amihez a televíziónak 5 év, a rádiónak közel 4 év kellett. Tehát láthatjuk, az emberek fogékonyak a technikai változásokra, és főleg arra, ha ők is aktívabb szerepet vállalhatnak adott témában, legyen az kommunikáció, vagy akár a termelés és termékfejlesztés adott szegmense. Tehát látjuk, hogy az online világ, főleg a már kétirányú kommunikációt lehetővé tevő web 2.0 (és 2010 óta lassan terjedő web 3.0) gyorsan fejlődik. Hol állunk jelenleg?

internet julis

Itt. Az Internet Live Stats szerint 2016 júliusában közel 3,5 milliárd Internet használó volt világszerte. Ez a szám mára 3,6 milliárdra nőtt, melyet az Internet World Stats is megerősít. A 2000-es évhez képest az idei adat 918%-os növekedést jelent, melynek nagy részét Ázsia lakossága teszi ki.

2020-ra az előrejelzések szerint a világ lakossága 8 milliárd főre rúg majd, melyből Internet használó 8 milliárd fő lesz. Azaz minden emberhez eljut a WWW. Szóval tudjuk már, hogy az emberek elérhetőek lesznek. Kérdés, milyen eszközön keresztül? Alapjában beszélhetünk asztali és mobil eszközökről, mobilnál a hordozhatóságot értjük, nem szó szerint a mobiltelefont. Miért is fontos ez? Hát nem lenne szimplán elég az az infó, hogy hány ember használ Internetet? Nem! Mert más-más eszközt használó usert más-más módon érhetünk el sikeresen. A Statista 2016-os felmérése szerint idén 2,1 milliárd okostelefon felhasználó volt világszerte, míg 1,12 milliárd tablet felhasználó.

Ez annyit jelent, hogy a 3,6 milliárd Internet felhasználóból 3,22 milliárd user hordozható okoseszközön (is) használja a világhálót.

Miért fontos ez? Mert amennyiben weboldalunk van (és 2016-ban miért ne lenne) tudnunk kell, hogy milyen felületen nézik azt a felhasználók, hisz a képernyő mérete befolyásolja az oldalon tett látogatások és a sikeres konverziók számát, hiszen egy töredezett, lassan betöltődő weboldalon nem időzik szívesen a felhasználó. Éppen ezért fontos, hogy asztali gépre és mobileszközre egyaránt optimalizált legyen oldalunk. De lássuk miként is oszlik meg ez az Internet használat, miért beszélünk itt a hordozható eszközökről.

nilzen papapa

A Nielsen tavaly nyáron végzett felmérése szerint a felhasználók többsége okos eszközt használ a mindennapok folyamán, ugyanis 61%-uk részesíti előnyben az okostelefont vagy tabletet az asztali számítógéppel ellentétben. És ez a tendencia tovább erősödik. Nem csoda. Okos telefon, tablet, okosóra, phablet (fablet) lassan okos kulcstartó. A világ digitalizálódik, a eszközök pedig mobilizálódnak. Tenni nem tudunk ellene, hát fel kell vegyük a kesztyűt, felkapni a futócipőt és lépést tartani a trendekkel, fejlődéssel.

Mai cikkünk vége is elérkezett, a trilógia záró részeként pedig elmondom majd mit tehetünk, hogy ne váljunk a fogyasztók célpontjaivá a negatív kritikák tekintetében. Addig is tessék lépést tartani, és figyelni cikkeinket az aktualitások tekintetében.

Források:

http://www.internetworldstats.com/stats.htm

http://www.internetlivestats.com/internet-users/

Boros Botond (2016.08.16.) A mobilhirdetés ereje http://goo.gl/twFhxg

http://www.theguardian.com/technology/2012/oct/04/facebook-hits-billion-users-a-month

http://www.statista.com/statistics/264810/number-of-monthly-active-facebook-users-worldwide/

http://www.statista.com/statistics/330695/number-of-smartphone-users-worldwide/

http://www.statista.com/statistics/377977/tablet-users-worldwide-forecast/

http://www.nielsen.com/au/en/insights/news/2015/mobile-mania-australians-spend-on-average-more-than-an-hour-a-day-on-their-smartphones.html