“Hiába ölök rengeteg pénzt a reklámba, alig jön vissza valami. Hirdetek tv-ben, rádióban, Interneten, mégsem érek célt.” Ha bármelyik mondat elhagyta valaha a szürkeállományod akár egy pillanatra is, ha bármikor is kétségbe vontad a marketingtevékenységed sikerességét és kerested a miérteket, akkor “katt” és nézelődj, megmondjuk hol a probléma!

Mai költői kérdésünk: Ön szerint szeretik-e az emberek a reklámokat? A: Igen! B: Nem! C: „B” D: „C”. Nehéz kérdés. Javaslom, vegyük igénybe egyik segítségünket és kérdezzük meg a közönséget. Kedves fogyasztók! Vegyék kezeikbe a nyomógombokat és mondják meg, szeretik-e a reklámokat! Nézzük hát, mi a válasz. Vigyázz! Kész! DAG!

Alapjában miről is van szó? Van a márka és van a fogyasztó. A márka szeretne bevételt, amihez az kell, hogy eladja a termékét/szolgáltatását. A fogyasztónak vannak szükségletei, melyeket a termékekkel, szolgáltatásokkal elégít ki. Ahol a kettő találkozik, ott kialakul az üzlet. De, ahhoz, hogy a fogyasztó tudja, hogy XY vállalatnak Z terméke van, ahhoz azt el kell mondani neki. Kommunikálni kell velük. Viszont mindegyik vállalat ezt fogja tenni, egymással versenyezve, próbálják túlharsogni a másikat. Beszélnek a fogyasztóhoz a televízión át, a rádióban, a plakátokon, az Interneten, küldenek nekik emaileket, újsággal, egyéb szóróanyaggal találják meg a postaládákat. Egy szóval rengeteg, rengeteg inger éri a fogyasztót emiatt. Mégis mennyi az annyi? Kiváló kérdés!

Az SJ Insight még 2014-ben írt cikkében hivatkozik a Media Dynamics Inc. piackutató cég felmérésére, melyben 1945-tól 2014-ig vizsgálták a fogyasztók napi médiafogyasztását, a hirdetések napi számának alakulását és azon hirdetések számát, melyeket  a fogyasztó érzékel. Eredményük 2014-ben napi 590 perc, azaz közel 10 óra médiafogyasztás naponta egy fogyasztóra nézve. Ennyi idő alatt 362 hirdetéssel találkozik a fogyasztó, melyből 153 ragadja meg a figyelmét pár másodperc erejéig. Ez azt jelenti, hogy a hirdetések 42%-a éri el a fogyasztót annyira, hogy észrevegye azt, felfigyeljen rá. Itt még nem beszéltünk arról, hogy lesz-e belőle vásárlás.

Ezt a Yankelovich tanulmány csak megerősíti. Összesen a médiafogyasztáson túl, pusztán a vásárolt termékek dobozain fellelhető logókkal és minden egyéb kommunikációs elemmel együtt napi szinten 5000(!!!) inger éri a fogyasztót. 5000 olyan megjelenés, mely márkához köthető. Ebből, 362 a konkrét hirdetés. Ebből ismét 153 az, amelyet észlel is a fogyasztó. Majd ezt jobban lebontva, 86 az, melynek üzenete eljut a fogyasztó tudatáig, értelmezi azt. Végül 12 az, mely olyan szintű benyomást tesz a fogyasztóban, hogy abból később vásárlás is lehessen. Ha ezt százalékos formában akarnám elemezni, akkor az 5000-es össz. elérés 0,24%-a érinti meg annyira a fogyasztót, hogy abból esetleg vásárlás is legyen. Elég szerény eredmény.

Leszűkítve ezt konkrétan csak a bannerekre, Neil Patel a következőre jutott: A fogyasztók 14%-a emlékszik a legutolsó hirdetésre, melyet látott, 8%-a tudná felidézni milyen cégről/termékről volt szó a hirdetésben, illetve előkelő 2,8%-a érezte azt, hogy a reklám neki szólt, releváns volt számára. A felmérés arra is kitér, hogy a fogyasztók 86%-a “szenved” bannervakságban. (Részletesebb kifejtése a „Meg se hallják!” c. cikkünkben)

image511

De ne csak az online-t emeljük ki, beszéljünk kicsit egy régi médiumról, egy sokak által kedvelt médiumról, a televízióról. 2003-ban az összes csatornát vizsgálva 200 000 reklám spot került leadásra hazánkban. Ez a szám 2014-re 4 000 000-ra nőtt! Ez 28 000 óra reklámot jelent. Ez azt jelenti, hogy 1167 nap kellene a végignézéséhez, feltéve, ha valaki szünet nélkül 0-24 nézné őket. Ez 3 év és 2,5 hónap konstans képernyőre tapadt állapotot jelent. Ennyi idő alatt egy gyerek kijárja az óvodát.

Szóval a helyzet komoly. A fogyasztót annyi inger éri lassan, mint égen a csillag. Nem csoda hát, ha válogat, nem engedi be mindet a tudatába, agya védekezik. Ezekről a védekezési formákról már írtunk részletesebben egy korábbi cikkünkben.

De nem csak védekezünk a reklámok ellen, nem is szeretjük őket, és nem is hiszünk nekik. A MarkeringCharts 2013-as felmérése szerint a megkérdezett fogyasztók 57%-a szerint a reklámok túloznak, nem hihetőek, míg 19%-uk szerint erősen túloznak. 2014-ben hasonló felmérést végeztek. Amerikai polgárokat kérdeztek, ki mennyire bízik a reklámokban. Átlagosan a megkérdezettek 3%-a bízik a reklámokban, míg 47%-uknál rezeg a léc, a reklám bizonyos állításaiban bíznak, de az üzenet teljes egészében nem.

A HubSpot 2016 nyarán végzett felméréséből egy nyomasztó információ derül ki azok számára, akik a klasszikus hirdetési formákban hisznek továbbra is lélekszakadva. 1055 Internet felhasználót kérdeztek meg Amerikából, az Egyesült Királyságból, Németországból és Franciaországból vegyesen. A vizsgálatuk tárgya: “Majority agree ads are more intrusive and prevalent today”, azaz egyetértés abban, hogy a mai reklámok tolakodóbbak, befolyásolóbbak. A megkérdezettek 91%-a értett egyet abban, hogy az online reklámok tolakodóbbak lettek, 87%-uk szerint pedig több hirdetésbe botlanak, mint 2-3 éve, míg (ami a legfontosabb) a megkérdezettek 84%-ában alakul ki negatív vélemény arról a márkáról, amelyik ilyen tolakodó, erősködő módon hirdet.

Mi a baj a reklámokkal? Hiteltelenek, megszakítják a felhasználót az éppen aktuális munkavégzésében… és még sok is van belőlük! Ezt persze nem hagyják szó nélkül.

Kicsit térjünk át a Statista piackutató cég felmérésére, melyet több országban végeztek, beleértve Amerikát, Kanadát, Brazíliát, és több európai országot, mint Németország vagy Lengyelország. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a felhasználók közel negyede, de van, hogy harmada tölt le valamilyen ad blocker szoftvert. Németországban ez az arány pont 25%, de Spanyolországban 28%, Amerikában 24%, Lengyelországban és Görögországban 38% és 36%.

A fenti adatok alapján ismételten kimondhatjuk, hogy igen erősen mérlegelni kell a jövőben, hogy mire költünk. Lehet nem éri meg olyan eszközre költeni, melynek 0,24%-a éri el célját. Lehet nem kéne tovább gerjeszteni ezt a negatív hozzáállást a fogyasztók részéről.

Mi lehet a megoldás? Hogyan kapcsoljuk ki a fogyasztóban ezt a negatív attitűdöt? Újabb trilógia következik, melyből mindez kiderül! Addig is jelszavunk ha hirdetésről beszélünk: „Hegyibeszéd helyett párbeszéd!”

Forrás:

http://sjinsights.net/2014/09/29/new-research-sheds-light-on-daily-ad-exposures/

http://neilpatel.com/2015/12/06/your-ads-are-getting-ignored-5-smart-strategies-to-overcome-banner-blindness/

http://www.marketingcharts.com/traditional/half-of-americans-dont-trust-the-ads-theyre-exposed-to-42006/attachment/yougov-americans-trust-in-advertising-apr2014/

http://research.hubspot.com/charts/majority-agree-ads-are-more-intrusive-today

http://www.statista.com/chart/5048/the-use-of-ad-blocking-around-the-world/