Bármibe fogunk, jó, ha ellenőrizzük mennyire volt az hatékony. A mondás szerint minden marketing fogás fele kidobott pénz. Csak tudni kell melyik fele. Mai cikkünk kapaszkodó, hogy megtudd, melyik lehet az.

Remélem maradéktalanul egyetértesz a címmel kedves olvasó! Mérni ugyanis mindig mindent kell, bármibe vág az ember, bármilyen kampányba kezd, annak sikerességét a számok mutatják. Éppen ezért ma kicsit szárazabb téma következik, ugyanis kicsit beszélünk a különböző hirdetési felületek mérőszámairól. Vigyázz! Kész! DAG!

Első körben a médiában használt mérőszámokról ejtsünk pár szót. Elsőként a legalapvetőbb mérőszám, az AMR, azaz Average Minute Rating, mely megmutatja, hogy átlagosan 1 percre mekkora közönség jut adott műsor, vagy idősáv kapcsán. Párja a SHARE, mely a közönségarányt mutatja, azaz a teljes nézőközönség hányad részét tudhatja magáénak adott csatorna. A többi csatornához képest mutatja a sorban elfoglalt helyét.

De ne haladjunk annyira előre, pár alapfogalmat beszéljünk át még az elején. Target Group, azaz célcsoport: a marketingcélok alapján meghatározott embercsoport, akiket kampányunk során szeretnénk elérni. Magyarán őket célozzuk meg, szeretnénk, ha vásárlóvá alakulna nagy többségük. Emellett van egy úgynevezett Target Audience, azaz célközönség. Nagyon közel áll a célcsoport kifejezéshez, ám nem ugyan az. A célközönség ugyanis a célcsoporthoz legközelebb álló csoportosulás, mely megbízhatóan mérhető. Utolsó ilyen kifejezésünk a Universe, azaz teljes nézettség. Ide azok tartoznak akik elviekben elérhetik az adott médiumot.

Persze nem csak adott médiumot lehet mérni, hanem 1-1 konkrét reklámot is. A továbbiakban ebbe megyünk bele.

Első mutatónk az RP azaz Rating Point. Megmutatja, hogy hány kontaktust ért el a reklámfilm vagy kampány a vizsgált célcsoport százalékában. 1 RP=1% célközönség elérés. GRP, azaz Gross Ratin Point az egyes idősávok illetve műsorokhoz tartozó ratingek összessége, a kampány erősségének mutatója. Egy reklám GRP értéke nem más, mint annak a percnek a nézettsége  amelyben a hirdetés kezdődött. Például 30 GRP jelentheti, hogy a célcsoport 10%-át értük el 3-szor, de azt is, hogy 3%-át 10-szer. Számításakor az elért célcsoport tagokat mindannyiszor beszámítjuk ahányszor találkoztak a hirdetéssel. Éppen ezért túllépheti a GRP a 100%-ot, mivel  egy tagot többször is elérhet a spot vagy kampány. A CPP (Cost Per Point) egy meghatározott célközönség 1%-ának (1 rating pont) elérési költsége a médiumon keresztül. Ha egy spot vetítésének árát elosztom a rating pointtal, megkapom a CPP-t. Az Affinitás Index (AFF) adott célcsoport képviseletét fejezi ki a teljes lakossághoz képest. Megmutatja, hogy adott program/médium mennyire vonzza a kiválasztott célcsoportot, mennyire találja meg őket. Ha a hányados nagyobb 100%-nál akkor jó elérési módja a közönségnek a választott médium. A REACH, azaz Nettó elérés a célcsoport azon százaléka, mely a kampány időszaka alatt legalább 1x találkozott az üzenettel. FREQ (Átlagos gyakoriság) azt mutatja, hogy célközönségünk egy tagja átlag hányszor találkozott az üzenettel. Az OTS, azaz Opportunity to see  adott időszak alatt a célcsoportunk tagjai átlag hányszor találkoztak a hirdetéssel. A Coverage (lefedettség, COV) hasonló mutatószám, mint az OTS. Ellenben a SOV (Share of voice) már egy adott brand által képviselt reklámsúly, melyet a többiekhez képest képvisel adott időszakban. A reklámzaj (CLUTTER) a mi reklámunkat zavaró egyéb reklámokat jelenti. Egyik fajtája a teljes piaci reklámzaj, ami a piacon adott periódus alatt megjelenő hirdetések összessége. Kisebb csoportja a versenypiaci reklámzaj, mely azon hirdetések összessége, melyek a konkurens márkák hirdetései. Az SAP nem csak egy vállalat irányítási rendszer, hanem bizony mérőszám is, a Station average price, ami a mozgó árképzést jelenti, melyet az előző negyedévi megrendelések és jövőbeli várakozások alapján számolnak.

1160x628xvanity-metrics-cover-1-1160x628.png.pagespeed.ic.r5wC5Wlmc5

Persze vannak, specifikusan az online témában is mérőszámok. Egyik ilyen a UV, ami a Unique visitor, azaz egyéni látogató. Ő az, aki belépett az oldalra és nem gondolta meg magát, nem kattintott el az oldalról. Másik mérőszámunk a Click through (CT), mely a hirdetés megjelenési számát és az arra történő kattintások közötti arányt méri. Például egy 5%-os CT annyit jelent, hogy minden 20. hirdetésre kattintottak rá. Vannak egyszerűbb méréseink is, mint például a CPM, ami az ezer darab hirdetés megjelenési árát mutatja (Cost per mille). Szintén hirdetési költség típus a CPC, azaz Cost per click. Ebben az esetben a hirdetőnek csak akkor kell fizetni, amennyiben rákattintottak az elhelyezett hirdetésre. A sorban az utolsó mutatók pedig a CPA és CPL. Előbbi a Cost per action szisztéma szerint akkor fizet a hirdető, ha valamilyen interakció történik a kihelyezett hirdetésen keresztül, például regisztráció, vagy vásárlás. Utóbbi pedig a Cost per lead, az ügyfél megkeresésére jutó költséget jelöli, a hirdetési kampány összes költsége osztva a megkeresések és egyedi látogatók számával.

Remélem nem untattalak nagyon kedves olvasó, néha kell, hogy a szárazabb részeket is átbeszéljük, hisz ebből is tanul az ember. Ne feledd, ha nem méred, nem volt eredményes a kampány.

Forrás: Sas István – Médiakutatás, mérőszámok című előadása