Ismét találkozunk, és ahogy ígértem az előző részben, most minden kérdésre válasz adatik, ha nem tudtad eddig miként szólítsd meg hatékonyan leendő vagy már meglévő vevőidet, milyen is egy jó párbeszéd, miként vonhatod be őket és hogyan tedd elkötelezett vásárlókká, akkor most figyelj nagyon, mert beavatlak minden apró titokba, működő trükkbe. Ahogy megszoktad mellébeszélés nélkül, ám pimaszul fiatalos stílusban. Vigyázz! Kész! DAG!

Első és legfontosabb feladat, hogy kitűnj a tömegből. Szokták mondani, hogy eladni annyi, mint megkülönböztetni. Ez a kommunikáció esetében is fenn áll. A figyelem felkeltése lesz az első lépés a sakktáblán.

A figyelemről tudni érdemes, hogy csak azokat a mozzanatokat dolgozza fel, melyek az aktuális viselkedés szempontjából fontosak.

Magyarán, ha valaki eddig információ keresésben volt adott témában az Interneten és hirtelen felugrik egy banner, vagy bármi ami nem odaillő, egyszerűen nem fog róla tudomást venni. Ez különösen igaz a „Z” generáció tagjaira, akik – ahogy azt már az előző részből megtudtuk – egyenesen kerülik a reklámokat. Tehát ahhoz, hogy felkeltsük delikvensünk figyelmét, két dolgot tehetünk. Egyfelől megcélozhatjuk a spontán figyelem felkeltés eszközével, azaz önkéntelen figyelmet válthatunk ki, melyre odakapja a tekintetét. Erre a szokatlanul erős, vagy oda nem illő ingerek képesek alapjában. Ezt hívja a szakirodalom „mi az” reflexnek. Ahogy azt már mondtam, a klasszikus reklámokat nem igazán fogyasztjuk, hogy lehetne akkor mégis kezdeni ezzel valamit? Azt már a fantáziádra bízom vállalkozó kedvű barátom, ha hirtelen egy tippet kéne adnom, akkor talán offlineban gondolkodva egy instore kihelyezés, például egy óriási pokeball (ha már amúgy is szezonja van a pokemonnak) elhelyezve egy kedvelt plázában, rajta egy jól kivehető felirat, ami passzol a tevékenységedhez. Hogyha például fürdőszoba felújítással foglalkozol, lehet ilyen a szöveg: „Pikachut találni majdnem olyan nehéz, mint jó szakembert. De utóbbihoz nem kell ekkora pokeball.” és egy elérhetőség. Ez miért jó? Nagy, nem illik az általános környezetbe, felfigyelnek rá. Ami viszont valóban jó benne, hogy nagy eséllyel elég érdekesnek tartják ahhoz, hogy fotózzák, magukat fotózzák vele, és azt fel is töltsék a különböző online felületekre és hopp, máris terjed. A figyelem másik, minket érdeklő fajtája a szándékos figyelem, azaz amikor a fogyasztó adott információt azért olvas, néz mert számára hasznos, mókás, azaz a fő tevékenysége, hogy adott pillanatban azzal a tartalommal foglalkozik. Ehhez pedig kellően informatív, érdekes, mókás vagy pimasz, provokatív tartalmat kell előállítani. Ahogy mondtam a figyelmet felkelteni, általános nézetek szerint az adott ingerkörnyezettől eltérő ingerrel lehet. Ez lehet sokkoló, provokáló, extrém, meghökkentő, vagy épp cuki. Extra tipp: ha kampány szinten gondolkozunk, nem pusztán egy adott kommunikációs eszközt akarunk elhasználni, akkor érdemes lehet a „Teaser” eszközével élni. Ilyenkor több lépcsős folyamatként bontakoztatjuk ki a csattanót, a mondanivalót. Mivel a teaser csak éppen annyit árul el a korai szakaszban, hogy felkeltse az érdeklődést, de még konkrét ajánlattal nem él, ezért nem érzi a befogadó őt megtámadó reklámnak, ami rá akar sózni valamit. És mivel az ember kíváncsi természet, ezt is nagy eséllyel osztja meg ismerősével azt remélve, hogy neki több információja van a dolgot illetően. Természetesen itt is éljünk a bevonás, és tartalom erejével, messzire kerülve a reklámszagot. Legyen egy sztori, egy kép vagy bármi amiből csak részlet áll rendelkezésre most, és amikor már kellően felcsigázott lett a befogadó réteg, akkor szép lassan lépjünk a következő lépcsőfokra és adjunk többet a teljes kirakósból.

content-marketing-question-ss-1920

Most pedig, hogy a figyelem felkeltését kicsit áttárgyaltuk, beszéljünk az élményekről. Jelen esetben három élményről kell szót ejtsünk, amely nem más, mint az „AHA” a „HAHA” és a „HŰHA” élmények. Mint régen kisgyermek korunkban örültünk, ha valamiben megláttuk az összefüggést, az értelmet, úgy igaz ez most idősebb korunkban is. Az „AHA” élmény ezen a jelenségen alapszik, ugyanis a releváció erejét használja ki, azaz két dolog közti új összefüggés felismerését, amikor úgymond leesik a tantusz és meglátjuk az értelmét a dolognak, megvan a csattanó. Tehát ha valami érdekes tartalmat akarunk gyártani, érdemes úgy megalkotni, hogy ne adja magát rögtön a megfejtés, picit kelljen gondolkodnia a befogadónak rajta, no nem túl sokat, nem érdemes átesni a ló túlsó felére. Ezt a fonalat gombolyítja tovább a „HAHA” élmény, ahol a releváció mellett már a humor is megjelenik, azaz a dolgok közti összefüggés szokatlan változata humoros köntösbe van öltöztetve. Mondanom sem kell, hogy ezzel komolyabb virális hatást érhetünk el. Az élmények csúcsán, a piramis tetején pedig a „HŰHA” élmény helyezkedik el, ami az előbbieket magába foglalva kiegészül a provokáció eszközével, merész, meglepő stílust enged meg magának. Mint azt tudjuk, ami erősen megosztja a befogadókat azzal foglalkoznak az emberek. Amivel foglalkoznak, arról beszélnek. Célunk pedig el is értük ezzel, kialakult egy fajta párbeszéd, és mint azt már tudjuk, mit akar a „Z” generáció, mit akar egy Prosumer? Hát azt Brandon Evans már elmondta az első részben. Kialakult a párbeszéd, és ami nekünk külön öröm, hogy a meme gyártók is előbb-utóbb beindulnak és plakátjaink, videóink, megosztásaink különböző felhasználói verziói születnek meg, melyeket szintén megosztanak és terjed, terjed a nevünk, logónk, történetünk. Ezzel pedig el is érkeztünk egy fontos témához a CGM-hez. Bármennyire is úgy tűnik, ez nem egy újabb piramis játék elnevezése, hanem a Consumer Generated Marketing rövidítése. Ahogy a neve is sugallja, ezt a fogyasztó követi el, ugyanis a számára érdekes, nevettető, ellenszenvet kiváltó, idegesítő vagy bármilyen érzelmet kiváltó tartalmat el fogja ferdíteni, készít egy saját verziót stb. és ebből készül ezer meg ezer verzió. Gondoljunk csak „pocakra” vagy a „nagyon omlósz cirkére” ezekből is mennyi változat készült, és bizony még ma is emlékezünk mindegyikre, mert a csapból is ezek folytak és mivel nem egy rendes reklámról beszélünk, hanem a fogyasztók válaszáról, a fogyasztók paródiáiról ezért bizony megmarad a fejekben, mert magára a tartalomra emlékszünk. Ebből adódóan pedig őket érdemes megszólítanunk. Miként tegyük? Szimplán a megszokottól eltérő tartalom előállításával, melyre ráharapnak, meglátják benne a fantáziát és saját verziókat akarnak csinálni. De be lehet őket vonni direkt módon is, ha például felhívjuk a szíves figyelmüket, hogy küldjenek be pályamunkát, saját verziót stb. amit közzéteszünk és lehet rá szavazni, lájkolni, kommentelni, megosztani.

6548a821-81e8-485f-8400-c7ea6e92d9a7

Tehát összegezzük a ma tanultakat! Célunk, hogy a márkánk ismert legyen. Továbbra sem csinálunk klasszikus értelemben vett reklámot! Az érdekes, megosztó, provokatív, lenyűgöző, művészi, humoros, kirívó tartalmakat állítjuk elő! Ezeket jellegükből adódóan meg fogják osztani, és ha ügyesek voltunk, olyan tartalmat gyártottunk, melyben a meme gyártók látnak fantáziát és a prosumerek kezükbe veszik a márka vagy termék sorsát, valamint segítenek saját verzióik révén az értékesítésben. Kissé hosszasra sikeredett ez a rész, úgy terveztem két részes lesz csak a „Z” generáció megszólítását profi mód megcélzó gondolatmenet, de még mindig lenne mint mondanom, úgyhogy kedves olvasó készülj, ugyanis a trilógia záró része hamarosan érkezik. Addig is DAGadjanak a lájkok, szülessenek a tartalmak, szaporodjanak a megosztások és tolongjanak a meme gyárosok!

Ha tetszett írásunk, olvasd el többi cikkünket is!

Forrás: Sas István – A figyelem felkeltése; Elaboráció; Consumer Generated Marketing előadási alapján

Veres Bence