Miért fizet a vevőnk és ki is ő? Hogyan értelmezhető az érték a vezetői működésben?Hogyan értelmezhető a veszteség a vezetői munkában?Mit is jelenet manapság az a lean elv, hogy a legfőbb érték az ember és milyen az a vezető aki így vezeti önmagát és másokat?

A lean nem más, mint egy szervezési és irányítási rendszer egy vállalaton belül, aminek legfontosabb célja az, hogy az adott cég minél gazdaságosabban állítsa elő a termékeit, szolgáltatásait, valamint a vezetők feladataként jelenik meg a munkatársak,munkafolyamat segítése és támogatása. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a lean megegyezik a ,,józan paraszti ésszel”; egy olyan gondolattal és annak bevezetésével, melyre a siker elérése érdekében minden cégben szükség lenne.

A szemlélet alappillérei közé tartozik az

érték: az a dolog, amiért a vevőnk hajlandó fizetni,

vevő: aki az adott termékünket,szolgáltatásunkat felhasználja,

veszteség: közvetlenül nem állít elő értéket a vevő számára,vagyis ezért a vevő nem fog fizetni.

Ezeket a területeket több kisebb kategóriára is fel lehet osztani és szegmensenként változó, melyik vállalat mit tekint értéknek, és mi az, amivel ügyfeleit meg tudja nyerni. Értékek esetében nem feltétlenül anyagi értékre kell gondolni, hiszen a szellemi termék ,,átadása”, segítségnyújtás, problémák hatékony kezelése és a bizalom megteremtése szintén értéknek számít az ügyfelekkel való kapcsolattartás során. A vevői kör meghatározása a perszonalizáció során kap szerepet, így ilyenkor külső vevőkről beszélünk; azokról a megrendelőkről, akik ténylegesen igényt tartanak a különböző szolgáltatásokra. Kikre van igény? Kiket szeretnénk megszólítani? Hol tudunk velük kapcsolatba lépni? Kiknek szól a szolgáltatásunk? Milyen problémákra tudunk megoldást nyújtani? Hogyan tudunk segíteni nekik? Azonban a vállalaton belül is meghatározhatunk egy vevői kört, úgymond a vezetők vevői lehetnek a beosztottai is, hiszen ők azok, akik hasznot hoznak a cég számára. A belső kör foglalkozik a szolgáltatás vagy termék előállításával és a külső környezet felé való importálással.

toy

Emellett két fontos elvet emelnék ki, melyek szintén az alapját alkotják ennek a szemléletnek.Az ember tisztelete, vagyis a vállalatban dolgozó munkatársak folyamatos fejlesztése és segítése elsődleges szempont. Mivel a cég számára a munkaerő képezi a legfőbb értéket, így tiszteletben kell tartani az ötleteiket, véleményüket, gondolataikat. Ehhez hozzájárul az újdonság, innováció és az információ széleskörű áramlása. Hiszen minél több ember, minél több vélemény, minél többféle szemüvegen keresztül látja a világot, annál biztosabb, hogy egy közös célt könnyebb lesz elérni és egy adott problémát több szemszögből is körül lehet járni. Így egy lean szemlélet irányító nem elsősorban utasításokat adó vezető, hanem jól ismeri a munkatársak munkáját, felismeri és megérti az összefüggéseket, célokat tűz ki, megalkot egy közös missziót, mely ugyan az idő során különböző etapokra bontható, mégis egységes cél vezérli. Mivel az emberi erőforrás végtelen lehetőségének kihasználásáról van szó, nem pedig elbocsátásokról, leépítésekről; a folyamatos fejlesztés kerül előtérbe. Mindig lehet új terméket, új piacot és új ötleteket találni!

Ha a legnagyobb nyereségre törekszünk ezzel együtt pedig a veszteségeket próbáljuk csökkenteni, minden olyan ,,értéket nem teremtő” tényezőt el kell távolítani a munkafolyamatból, amelyek problémát okozhatnak, és okoznak is(!) A veszteségek különböző kategóriákba sorolhatóak, attól függően, hogy milyen vállalatról beszélünk illetve jelentős a probléma minősége és súlya is. Így jelenthet gondot például a kihasználatlan emberi erőforrás, a motiváció hiánya, a nem megfogalmazott misszió, az információhiány vagy épp ellenkezőleg, az információ túltengése, a rossz kommunikáció, a felesleges tevékenység és a veszteségek végtelen sora.

A lean filozófia alapját a Toyota Motor Corporation adja, és hozzájárult sikeréhez Frederick Winslow Taylor, F. Gilbreth, S. Smiles, L.D. Miles, H. Gantt munkássága és a Ford addig elért eredményei. A kifejezés használatos lean menedzsment vagy lean filozófia szóösszetételekben is. Bár korábban legfőképpen az iparban terjedt el- azon belül is az autóiparban- ma már bármilyen szegmensen – egészségügy, IT, pénzügy, irodai munka- használható. Rendkívül gyakori a különböző ipari kultúrákban, mégis jelentős eltérést mutat egy-egy vállalat életében ennek használata, vagy inkább ,,nem használata”. Bár mindenki hasznosnak gondolja, a legtöbb helyen mégsem működik, ennek pedig számos tényező áll a hátterében.

concordia_abrak_hun_14-09-1024x470

Első helyre az emberi tényezőt tenném, ami leginkább megakadályozza a filozófia elterjedésének hatékonyságát és sikerességét. Mivel vezetői magatartásról beszélünk, vagyis az információk és a maga a szemlélet ,,felső körből való áramlásáról”, a vezetői oldalról közelítem meg ezt a témát. Sokunk úgy vélheti, hogy hazánk munkavállalóit erős passzivitás jellemzi és a motiváció hiányában (mind belső, mind külső) a munkavégzés munkahelytől függetlenül mindenhol ugyanolyan mértékű lesz. Azonban ha egy vezetői magatartás is ezt a szemléletet tükrözi, a veszteség valóban nagyobb lesz, mint a nyereség. Itt nem arról van szó, hogy egy vállalat a sikerességét kizárólag a lean filozófiának köszönhetné, hanem arról, hogy az értékek megválasztása és azokhoz az értékekhez való –megfelelő- munkatárs keresése kerülhetne előtérbe. Ha vezetőként van egy elképzelésünk, egy missziónk, melyhez képesek vagyunk megteremteni a szükséges eszközöket, akkor a veszteségek elkerülhetőek lesznek. Megvan a szemléletmód és ennek a természetes velejárója lesz maga az eszköz a megvalósításhoz, ugyanis attitűdről beszélhetünk, ami a fókuszba kerül.

Fel kell tennünk a következő kérdéseket: Kik a Te vevőid a munkádban? Mi az az érték, amiért szívesen fizet? Ezekből milyen konklúziót tudsz levonni?

Érdemes átgondolnunk azt is, hogy a szemlélet miért nem működik (vagy legalábbis kevés helyen) hatékonyan, és mi állhat ténylegesen ennek hátterében. A kulturális különbségek, a keleti és a nyugati világ közötti éles ellentétek, az individualizáció és a kollektivista társadalmak eltérő nézetei. Lehet, hogy azért nem elterjedt napjainkban, mert sokkal inkább követjük a ,,tűzoltás” technikáját és kizárólag a sürgős, megoldandó problémákat igyekszünk orvosolni? Vagy mert nincs meg az örökérvényű misszió, amit közösen tudnánk követni? Az egyéni motiváció hiánya, a ,,célnélküli” állapotban való tengődés az oka? Nincs meg az áhítat, a szenvedély, a jövő felé orientáltság munkavégzésünkben? Rengeteg tényező adódhat össze és mondhatnak ellent a lean filozófiának és használatának…

Ha tetszett írásunk, olvasd el többi cikkünket is!